Friss Hírek

25/11/2011

Hír1

részletek ...

25/11/2011

Hír2

részletek ...

További linkek

Működési elv

A falszárító eljárás bemutatása:
A 40- 50 évnél idősebb épületeknél gyakori jelenség a vakolatok átnedvesedése a talajszint közelében, elszíneződések, só kivirágzások és magának a vakolatnak elválása a faltól. Ennek az oka az építés során alkalmazott szigetelő anyagok tönkremenetele, funkciójukat már nem látják el és átengedik a talaj nedvességét a falazatba. A víz az épület szerkezetének kapillárisain szívódik fel a falazatba.
Mit lehet tenni a nedvesség elkerülése érdekében?
Utólagosan szigeteljük a falat, mesterséges mágneses teret vagy elektromos potenciált hozunk létre és ezzel a víz ionjait visszataszítjuk a fölbe vagy irányítottan elvonjuk a nedvességet a falból, azaz szárítjuk. A Füles falszárító patron kifejlesztésekor ez utóbbit választottuk és azt vizsgáltuk, hogy miként lehet hatékonyan és egyszerűen elvonni a nedvességet a falból.

A falszárító patron leírása:
A patron két részből áll a fejből és a szárból. A fej az esztétikus megjelenést és a szár két koncentrikus csövének külső levegőhöz történő csatlakoztatását biztosítja.

A szár két koncentrikus csőből áll, melyből a belső zárt a külső rácsos szerkezetű. A szár úgy van kialakítva, hogy a fal vastagságának megfelelően több is egymásba csatlakoztatható. A cső a külső levegőt cirkuláltatja a falban a fizika törvényei szerint.

A falszárító patronok beépítése fúrásos technológiával készül. A furatban elhelyezett patronok megindítják a levegő cirkuláltatását a fal szerkezetében és megindul a száradási folyamat. Ez a technológia nem akadályozza meg a nedvesség felszivárgását, viszont az állandó szárítás egy egyensúlyi állapotot eredményez, ami fal nedvességtartalmának csökkenéséhez vezet. A patron a fizika törvényszerűségeit használja fel a szárítás hatásának kifejtése közben.
1. A fúrás során megnöveljük a szárítandó felületet, ami a szárítás intenzitását növeli. Egy patron elhelyezésekor egy 40 cm vastag falban kb. 0,3 m2 szárítandó felületet hozunk létre. Gondoljunk bele, ha egy nedves törölközőt kiterítve teszünk ki a levegőre, hamarabb megszárad, mint ha összehajtva hagynánk.

2. A levegő a patronon keresztül bekerül a falba, aminek a hőmérséklete mindig különbözik a faltól. A hőmérséklet különbség határán páraképződés jön létre és a párás levegő fajsúlya nagyobb, mint a száraz levegőé. Ezért a patronokat alulról felfelé kb. 20 fokos szögben kell elhelyezni, és akkor a gravitáció miatt egy lassú, de állandó levegő cirkuláció jön létre. A nedves levegő kiáramlik a falból.

3. A patron két koncentrikus csőből áll, A belső cső tömör zárt, míg a külső a fallal érintkező rácsos szerkezetű. A két cső átmérői úgy lettek kialakítva, hogy ha a falon kívül levegő mozgás van (fúj a szél), akkor a két csőben a Prandtl-elv következtében nyomáskülönbség alakul ki. A levegő cirkuláció a csőben lényegesen intenzívebb lesz. A külső fallal érintkező csövön áramlik be a levegő és a belső zárt csövön távozik miközben nedvességet vesz fel a falból, s azt a külső légtérbe továbbítja. Ez olyan mintha minden furatba egy kis ventillátort szerelnénk.

A patron szellőztető hatásának következtében a régi vagy rosszul szigetelt falaknál
- nagymértékben megnő a vakolat élettartama
- tartós marad a vakolat esztétikai értéke
egészséges marad a belső helyiségek légtere, megszűnik a penészesedés és a dohos szag.